terngerpart, here we come!

Végre sikerült a tengerparton nyaralva délutánoznunk. Hát egész más így írni a szakdolgozatot, az biztos :)

kedd

Elhatároztam, hogy szakdolgozat ide vagy oda, végre résztveszek a rajzórákon. Vesztemre. A rajztanár - az év végi kiállítás hevületében - mindenféle feladatot osztott rám, csak éppen rajzolni nem maradt időm.
Aztán este internetet szereltem, végre nem szakadozik a vonal, és nem vetnek rám az emberek lapos pillantásokat.

biciklitúra Nykobingbe

Kihasználtuk a jó időt és végre szétnéztünk a környéken. Felpattantunk biciklinek nevezett mozgó rozsdakupacainkra, és nekivágtunk a nagyvilágnak. Megnéztük a rorvig-i templomot (nem nagy durranás), és a szomszédos falut, Nykobinget.
A fényképezőgép persze otthon maradt, úgyhogy csak a telefonokkal örökíthettük meg az utat (még jó, hogy a mai telefonokat nem telefonálásra tervezik :)).
A nyár eljöttét megünnepeltük egy jókora doboz fagylalttal, amit a templomkerttől a belvárosig elszopogattunk. Eddigre be is telt 'kínai turista' Peti telefonja, úgyhogy az utókor kedvéért áttöltögettük a képeket bluetooth-on a telefonomra egy félórás bénázás keretében.
Bejártuk az egész belvárost is, ami nem kevesebb, mint minimum két és fél percig tartott, majd egy gazmezőn átgázolva megnéztük a kis kikötőt (amire azt hittük, hogy ez már a kikötő), ahol úszó házakat fényképeztünk, meg tengeri csillagot halásztunk, szintén fotó céljából.

Visszafelé ráleltünk a rendes kikötőre, majd az egész városon átbiciklizve hazafelé vettük az irányt.

Útbaejtettük Nakke-t is, amiről annyit tudtunk, hogy a Nykobing-Rorvig-Nakke triumvirátus tagja, és ezért meg kell nézni, mielőtt hazamegyünk. 2 km hegymenet után, és már amúgy is elcsigázottan berontottunk a faluba, és azzal a lendülettel ki is értünk belőle :) Tényleg egy rövid utca az egész! Nyugtáztuk is, hogy jobb is, hogy most lettünk túl rajta, és nem jöttünk el külön ezért, majd egy hirtelen jobbkanyar után ráleltünk a világ legszebb bicikliútjára, ami a panoráma után levitt a tengerpartra, majd annak mentén egy erdőbe, egész ki a rorvig-i révig.
Ott felcsíptük a biciklit, amit korábban otthagytunk, hazabénáztunk vele az erdőn át, éppen beestünk vacsira, amit inkább már az ágyban fogyasztottunk el egy film társaságában, majd a nappal (ami jól megpirított minket) mi is lefeküdtünk :)

szülinap

Április 25. születésem jeles napja.
Ebből az alkalomból Peti úgy érezte, hogy feltétlenül meg kell lepnie valamivel. Ebből kifolyólag egész nap retteghettem, hogy vajon miben mesterkedik. Félelmem korántsem volt alaptalan. A reggel még szokásos rendben telt, majd ebéd után érkezett az első hideg zuhany, amikor is az egész iskola furcsábbnál furcsább szülinapi dalokat kezdett el nekem énekelni. Persze mindenki jól körbeállt. De még úgy, hogy aki nem szégyellős az is elpirult volna. Már majdnem azt hittem, hogy megúszom a jellegzetes dán hurrah-hurrah-hurrah-t, de életem párja gondoskodott róla, hogy ez véletlenül se történhessen meg. Hosszas éljenzés után végre nekiláthattunk a tortának, amin a szokásossal ellentétben a gyergyát nem elfújni kellett, hanem meggyújtani. Nagy naivan aszt hittem, hogy ezzel szenvedéseim sora lezárult.
Délután kissebb fajta kézműves foglalkozást tartottunk, ami, mint később kiderült, szintén a nagy csel része volt. Majdnem elfelejtettem említeni, hogy közben kaptam ám nagyon szép ajándékokat is. A kézműves foglalkozás után furcsa módon hirtelen azonnal és feltétlenül sétálnunk kellett menni. Ekkor következett az igazi meglepetés! Egy egész meglepetésbulit kaptam a kedvenc partszakaszunkon. Sajnos a bulit hamar meg kellett szakítani egy kicsit, mert közben vacsoraidő lett, de akikkel érdemes volt, azokkal vacsora után visszamentünk, és jól befejeztük a bulit. Még szerencse, hogy szombat volt.
(Peti megjegyzése: az esti bulin tiszteletét tette egy fóka is, igaz, hogy sötét volt, és csak az orra látszott, de tuti, hogy az volt :))

rundogás 3.

Szerdától péntekig megint intenzív meditáció, úgyhogy alvás és pihenés minden mennyiségben.
Csütörtök: jött egy magyar fickó szétnézni, egy közeli folkhojskoléban tanul, és lehet, hogy idejön az utolsó hétre, amikor ők osztálykirándulni mennének... Magyarországra :)))))
Péntek: reggel elaludt a mindig pontos tanárunk, úgyhogy nélküle meditáltunk :)
kimentünk a tengerpartra, én a múltori esetből tanulva elővigyázatos voltam, és felszerelkeztem sapkával-sállal-kabáttal. Mondanom sem kell, hogy dögmeleg volt.

hétfő-kedd

Nem történt semmi. Elkezdtünk egy Leadership, Democracy and Processes of Decision Making nevű órát, kedden meg takarítottunk és zenélgettünk, este meg elküldtem a szakdolim szöveges részét is. Aztán megkezdődött a harmadik rundogás :)

Louisiana, here we come

Hosszas tervezgetés után nekivágtunk a nagy ismeretlennek, hogy eljussunk a Luisiana Museum of Modern Art-ba. Reggel 6-kor keltem, és még gyorsan befejeztem a szakdolgozatomat (!!!), és elküldtem a konzulensemnek.
Aztán fél héttől kapkodás, szendvicscsomagolás, és bicajjal ki a Havn-hoz az utolsó 200 méteren gyalog, mert a 100 koronás bicikli már megint ledobta a lálncot :( Átkompozás túlpartra (tökingyen, mert nem tudtak visszaadni, pedig elég drága a komp), aztán vonattal tovább (szintén tökingyen, mert gusztustalan kelet-európaiak vagyunk, akik lógnak a vonaton).
Max Ernst-nek volt tárlata, mit mondjak fura volt, de elég izgi. Volt néhány korszaka, tökkülönböző stílusokkal, a nézhetetlentől az aztamindenit-ig. Kitalált pár érdekes technikát is.
Aztán bejártuk az egész múzeumot, láttunk Picassot, Giacomettit, Andy Warholt, Rauschenberget, Alberst meg Mirót.
Aztán kóvályogtunk a múzeum butik részén, irdatlanjó dizájn cuccok, méregáron!
Svédországgal szemben a padon megettük a szendvicset, amit Edina főzött. Sétálgattunk még a múzeumkertben, fényképeztünk sirályt karnyújtásnyi távolságból, és lementünk a tóhoz (még mindig a múzeumkertben).
Hazafelé a múzeum és az állomás között találtunk még egy biciklit, azzal haza, így biciklik táján végül nem szenvedtünk deficitet :) hazafelé még eltöltöttünk fél órát Snekkerstenben (ahol nincs semmi, csak egy pizzéria, legalábbis erről árulkodott a pizzásdoboz, amibe Edina majdnem belelépett), Hillerødben pedig egy órát (itt láttunk egy üvegtetejű házat, egy bevásárlóközpontot, meg egy Adecco-t).
Este az egész napot megkoronáztuk egy jó kis salival, meg egy filmmel - illetve csak a felével, mert a felénél kidőltünk.

szombat

Hétágra sütött a nap, és iszonyat meleg volt, úgyhogy elhatároztuk, hogy kimegyünk egy kis piknikre a tengerpartra. Kár, hogy ahogy az ember közeledik a tengerhez, úgy nő a szélerősség, így mire kiértünk, már levitte a fejünket a szél.
Küzdöttünk az elemekkel vagy egy félórát, aztán visszavonulót fújtunk.

Kedd

Hát megvolt a húsvét, és újra suli van, méghozzá asztorlógia. Kissé nyúzottak vagyunk mindketten meg némi torokfájás is bejátszik a fagyi miatt, Edina szkippeli is a zeneórát meg a tó körüli sétát.
Vacsi után viszont sétáltunk, és visszafelé jövet láttunk egy őzit a röplabdapályán, le is fényképeztük. Elég bizalmatlan volt szegény :)
A rövid meditálós kurzus elviharzott, maguk mögött hagyva a búcsúsütijük nagy részét :)

Húsvét hétfő

Visszamentünk a bicajért, és 100 Koronáért meg is lett javítva, már amennyire. Állítólag már nem életveszélyes :) Meg működik a sebbességváltó, 7 teljes sebesség elérhető!!! Az ülés viszont továbbra is ramaty, ki is készíti a popónkat.
Visszavittünk néhány üveget, aztán irány a kikötő megint, de ezúttal nem söröztünk, csak fagyiztunk. De még milyen fagyit!!! 38 korona, 16 gombóc + gépi fagyi + öntet + tejszínhab egy akkora tölcsérben mint a fejem.
A rövid kurzus utolsó vacsorája elég szép lett, olyan mint ami nekünk volt a kurzus közepén. Kár, hogy nekünk kellett megcsinálni az asztalokat meg a lámpákat, és a végén még mosogathattunk is :(
Viszont teljes titokban megfőztük és megettük a húsvétira dekorált tojásokat!
Boldog húsvétot mindenkinek :))))

Húsvét vasárnap

Megünnepeltük a húsvétot, és kibicikliztünk a kikötőbe.
A bicikliket Chris, az angol pasi találta, és pofozta helyre Knuddal, az idősebb észt gyerekkel. Ütött-kopottak, kattognak itt-ott, hiányzik egy-két alkatrész, de legalább mennek!
Mivel a kikötőben horribilis árak vannak, vettünk a boltban sört, csipszet, meg tojást, és elfogyasztottuk őket a kikötő egy szélvédett teraszán :)
Apropó sör. A dánoknak van egy olyan jó szokásuk, hogy mindenféle alkalmakra (húsvét, karácsony) külön ünnepi sört főznek, amit persze meg kellett kóstolni.
Csirkés Tuborg, jeeee!
Hazafelé a biciklim ledobta a láncát (és vágtatott a Rónán át :D), de épp szembe jött egy biciklijavító, aki felajánlotta, hogy megjavítja "jelképes összegért" másnapra, és addig adott is egy cserebicajt.
Aggódva várjuk a holnapot, meg a jelképes összeget.

roundogás

Bár eredetileg csütörtökön Nykøbingbe akartunk menni, jött egy csoport egy hétre intenzív meditációra, és csatlakozhattunk mi is, úgyhogy szombatig csak jógáztunk, meditáltunk, meg aludtunk 12 órákat :)
Közben beköszöntött a majdnemnyár, és kint ebédelgetünk a kertben. Csak az a kellemetlen, hogy a szél lefújja a sót az ételről :D

rövid hét eleje

Még erre a hétre is átnyúlt az art week, úgyhogy képeket nézegetünk még kivetítve, meg mindenki bemutat egy képet, ami számára érdekes. Én inkább szakdolgozok, Edina meg megismerteti az itteni népeket Munkácsyval.
Kedden még Geoffrey Bakerrel kínoznak minket, ő egy művészettörténész-rajztanár, akit videón szoktak mutogatni nekünk, amikor nincs jobb ötlet, és az unalmas nem elég kifejező szó rá.
Edina új képbe kezd, aminek nagyon izgi a koncepciója, de ez még titok ;)
Szerdán délelőtt még tanítás, aztán délután mindenki el húsvétolni, a szélrózsa minden irányába

hétvégi pihi

A hétvége a pihenés jegyében telt, kissé már elszoktunk a mulatságtól, most meg egyből reggelig... szóval végigaludtuk a hétvégét, na.

Koppenhága, here we come!

Pénteken tehát Koppenhágába vonatoztunk osztálykirándulni, múzeumnézni, mintegy megkoronázva az art week-et. Első komppal menés, utsóval jövés, legalábbis gondoltuk akkor még :)
Eszméletlen, hogy a kompot kivéve minden egy mágneskártya: busz, vonat, minden átszállás + a helyi közlekedés Koppenhágában. A vonat meg alacsonypadlós, és kiírja a következő megálló nevét. Szóval futur.
Már odafelé menet felvetődött a gondolat, hogy mi lenne, ha csak másnap mennénk haza. Az elsőre kicsit vadnak tűnő ötlett a városba érve elhatározássá vált. Gyönyörű szép napos időnk volt, megnéztük a Statens Museum for Kunst-ot, meg a Hirschprung galériát, megettük a kis csomagolt elemózsiánkat a botanikus kertben, utána meg meghódítottuk a sétálóutcát. Láttunk élő kirakatot meg mindenféle érdekest, meg vásárolgattunk egy kicsit.
Aztán az észt kölykökkel nekivágtunk, és némi sör kíséretében elbattyogtunk Christianiáig, ami Koppenhága híres-hírhedt hippinegyede, így az alternatív kulturából is tapasztalhattunk valamicskét :)
Este elindultunk a Vega nevű szórakozóhelyre, de mivel ott igen borsos volt a belépő (6000 Ft átszámítva), így inkább a szomszédos Ideal Bar-ban mulattunk reggelig, aztán hazaindultunk.
Koppenhága vonzáskörzetéből kiérve viszont már nem akkora hepaj a közlekedés, a csatlakozást persze lekéstük, így még Hillerødben tanyáztunk egy órát, de szerencsére addigra kezdett meleg lenni.

hétfő-csütörtök

Egész héten World Art volt, ami azt jelenti, hogy művészettörténet órákat tartott nekünk a rajztanár "Sacred Art" címmel. Szegény szétstresszelte magát rajta, pedig elég érdekes volt, láttunk sok szép képet, meg megtudtunk róluk sokmindent.
A lövések egyre fokozódnak a tengeren, ráadásul valami vadászatot is tartottak a környéken úgyhogy tiszta fegyverropogás volt minden :O
Új szakács is jött a suliba, és elég jól főz :)
Ja, és a lényeg... van internet a szobában!!! Azaz hogy volt, mert Röfiböfi kihúzta a csatlakozást. Röfiböfi egy lengyel gyerek, aki már a második félévét tölti itt, dagadt és rosszindulatú. Meg elzabálja mások elől a kaját. Na mindegy.
Holnap megyünk Koppenhágába, juhhúúú!!!!!