Hosszas tervezgetés után nekivágtunk a nagy ismeretlennek, hogy eljussunk a Luisiana Museum of Modern Art-ba. Reggel 6-kor keltem, és még gyorsan befejeztem a szakdolgozatomat (!!!), és elküldtem a konzulensemnek.
Aztán fél héttől kapkodás, szendvicscsomagolás, és bicajjal ki a Havn-hoz az utolsó 200 méteren gyalog, mert a 100 koronás bicikli már megint ledobta a lálncot :( Átkompozás túlpartra (tökingyen, mert nem tudtak visszaadni, pedig elég drága a komp), aztán vonattal tovább (szintén tökingyen, mert gusztustalan kelet-európaiak vagyunk, akik lógnak a vonaton).
Max Ernst-nek volt tárlata, mit mondjak fura volt, de elég izgi. Volt néhány korszaka, tökkülönböző stílusokkal, a nézhetetlentől az aztamindenit-ig. Kitalált pár érdekes technikát is.
Aztán bejártuk az egész múzeumot, láttunk Picassot, Giacomettit, Andy Warholt, Rauschenberget, Alberst meg Mirót.
Aztán kóvályogtunk a múzeum butik részén, irdatlanjó dizájn cuccok, méregáron!
Svédországgal szemben a padon megettük a szendvicset, amit Edina főzött. Sétálgattunk még a múzeumkertben, fényképeztünk sirályt karnyújtásnyi távolságból, és lementünk a tóhoz (még mindig a múzeumkertben).
Hazafelé a múzeum és az állomás között találtunk még egy biciklit, azzal haza, így biciklik táján végül nem szenvedtünk deficitet :) hazafelé még eltöltöttünk fél órát Snekkerstenben (ahol nincs semmi, csak egy pizzéria, legalábbis erről árulkodott a pizzásdoboz, amibe Edina majdnem belelépett), Hillerødben pedig egy órát (itt láttunk egy üvegtetejű házat, egy bevásárlóközpontot, meg egy Adecco-t).
Este az egész napot megkoronáztuk egy jó kis salival, meg egy filmmel - illetve csak a felével, mert a felénél kidőltünk.
